A Pokoli operátor megszületik, 1. rész.

Még mindig unatkozom.

De legalább a rádió már nem megy. Lelőttem, mivel már 12-szer ismételte meg a „wildfire”-t. Ezen a héten. Pedig még csak kedd van.

No gyorsan letisztogatom a szerelőről az ujjlenyomataimat majd valamikor visszaküldöm a FedEx-el, és nekiülök várni a következőt.

Mivel a második szerelőnek már nem kell négy órán belül kiérnie, ráadásul ezért nem is ítélhetik halálra (bár gondolkozom a rendelet bevezettetésén), el kell valahogy csapnom az időt. Ez a szerelő már szakember lesz; az a fajta, akinek gyűrött a nyakkendője, mivel néhány évvel ezelőtt bekapta a sornyomtató, ami 3000-res fordulattal kavart. Az arcán még ott lesznek a csíkok, amik azt jelzik, hogy nem tudta időben felnyitni a rácsot…

Ismerem a fajtájukat…

Szóval el kell töltenem egy pár órácskát. Kiirtok néhány lusert, letörlöm a file-jaikat, aztán várom a hívásukat…

- öö, nem találom a file-jaimat - nyafog az egyik nyavalyás.
- File-ok? Milyen file-ok?
- A könyvtáramban. Az elméleteim, a kutatásom - mind eltűnt!
- Eltűnt, he? Mi is a loginneve?
- RANCO.
- RAKO? Mint a koton?
- Nem, RANCO. R-A-N…
- ó! Ranco, mint RONGY, csak ANCO van az ONGY helyett… értem. Várjon.

Kattogó zajokat keltek a halott szerelő ujjaival a billentyűzeten.

- Hmm-hmmm <áthúz-visszahúz> - Aha!… - Nincsenek file-ok a könyvtárában!

- TUDOM!
- Akkor meg minek hív fel ENGEM? Mi nem csináljuk azokat az adatokat tudja, csak felügyelünk rájuk. és ahogy elnézem, egy pár nap múlva le is kellene adnia a dolgozatait…

Lerakom. úgyis vissza fog hívni. Addig is felcsapom a „VMS POKSI OPSI KéZIKöNYVET” és megkeresem benne azt a cikket amit még én írtam arról, hogy miként szabaduljunk meg a problémás felhasználóktól:

„…Aztán változtassuk a luser jelszó hossz minimumát hatról 32-re, adjunk neki 1 napos élettartamot, állítsuk be úgy, hogy mindenféleképpen a jelszó generáló programot kelljen használnia (így a jelszó valami iszonyatosan nehezen megjegyezhető marhaság lesz), állítsunk be egy második jelszót is az előző feltételekkel, írjuk át a CLI táblázatukat úgy, hogy az egyetlen működő parancs a DELETE legyen, és minden más parancs erre mutasson…”

Gyönyörű. Néha meghatódom milyen jó is vagyok…

Visszahív.

- MINDEN FILE ELTűNT! - sikítja.
- Volt backupja? - kérdem édesen mint az almáslepény.
- De hát azt ti szoktátok csinálni! - nyüfögi.
- Na ja - de aztán áttértünk azokra a 8mm-es szalagokra, és azok meg pont jók a videómba, ezért inkább a szomszédom s**x kalandjait filmeztem rájuk…

Hallom ahogy elsül a revolver. De a francba is, már délután 5 van, és ez amúgy sem az én problémám…

A Pokoli Operátor még mindig születik (2. rész)

Hát, előkerült a második szerelő, de a FedEx-es emberke már lement, úgyhogy lekéste a csatlakozást.

Ez a ficere is techno (látszik a nyakkendőn), de okos is mellé (nincsenek az arcán rácsnyomok), ezért óvatosnak kell lennem.

- No mi a gond? - kérdezi mindjárt a lényegre térve.
- A hármas modell - válaszolom (végül is legutóbb bevált a dolog)
- Mi a f**z az a hármas modell? - kérdi zavartan.

Lehet ám, hogy csak próbálkozik, de azért elhatározom, hogy végigviszem a dolgot. Csak nem veszi észre. Kacsázunk egy pár percig ide-oda, majd megmutatom neki a terminált, amibe a vasreszeléket szórtam.

- Egyszer csak lehalt! - mondom. (Persze a vasreszeléket már az előbb kiporszívóztam - nem f**zfej a nevem, hanem Simon).

No mindegy, nekiáll a melónak, lecsavarozza a burkolatot, és olyan hangokat ad ki, mintha az alaplapot cserélné ki. úgy döntök segítek és rámutatok egy elszállt biztosítékra a tápegységnél.

- ó, sajnos ahhoz nincs semmi alkatrészem, csak egy csere alaplap van nálam - mondja kissé szégyenkezve. Melyik is az a biztosíték?

Megmutatom.

- Nahát! Mit is csinál ez a vacak? Tudja már 6 éve dolgozom ezen a helyen de ilyen biztosíték micsodát még nem láttam. Csodálatos miket nem tanul az ember, nem?
- Mi is a beosztása? - kérdem, sejtve már a választ.
- Főmérnök.
Tudtam.
- Mondja csak, ért a rezsókhoz?
- Egy kicsit…

Click
Fzzzzzzeeet!
Plotty… 29