Szőke nő naplója (5)
Országúti kaland
Budapesten jártam.
Az országút mellett felvettünk egy stoppos lányt. Szegényt nagyon megsajnáltuk!
Csak egy alig 20 cm-es miniszoknyája volt, combfix-szel, tűsarkú szandállal, haspólóban, amin egy szőrös nyaku, kapucnis, koszos-szürke színű orkánmellény volt! (megjegyzem: eddig azt hittem az orkán egy széltípus…)
A lány még egy övtáskát viselt, és mobiltelefon volt nála, azt mondta munkaeszköz.
Elindultunk vele a nagyváros felé, és a lánytól megkérdeztem, mi a munkája!
Először csak áradozott, és nekem fantasztikus melónak tűnt, nem is értettem, a hogy az én édes macikám miért nevetgél magában.
A lány elmesélte, hogy tiszta, szellős, néha árnyas, napfényes, tágas a munkahelye, nem zavarják a kollégái, és a főnökei is csak naponta egyszer látogatják, azt szereti, ha sok emberrel találkozhat, mert akkor nem unatkozik, és akkor dől a lé.
Maga osztja be az idejét, amolyan „önvezénylő”. Akkor eszik, iszik, ebédel, amikor kedve van. Bár hozzáfűzte, nyelni többször nyel, mint amennyit eszik… de ezt nemigazán értettem.
Meg azt sem, hogy miért probléma, ha nem tud naponta 10x tisztálkodni.
Én is csak este szoktam tusolni.
Aztán inkább a macikámmal csevegett. Árlistáról, meg hangszerekről. Hallottam valami oboát, meg szaxit, furcsálltam is, mert sosem járunk szimpatikus koncertekre, nem is tudom honnan ilyen felvilágosult az én kedveském. Sőt még valami olyat is hallottam, hogy ha 100% koton, akkor zongorázni lehet a különbséget!
A zongora még oké, na de mi köze a pamutnak a hangszerekhez?
Még szóba jött valami étolaj is, asszem a Vénusz, és valami domborzati iszony, meg szilikonvölgy.
Aztán a dzsungelről is beszélgettek, hogy biztos nem fog-e a kígyó eltévedni a sűrűbe, és hogy nem fogja-e úgy érezni magát, mintha egy kaktuszba bújt volna.
Á, ehhez én még nem vagyok elég inteligencica.
Kb. 20 perc kocsikázás után már ki akart szállni, és még ő kért tőlünk kárpótlást, és vissza akarta vitetni magát, mert állítólag nem azt kapta, amit nyújtani tud. A nyelvét pedig igencsak nyújtogatta a macikámnak, és a végén még telefonszámot is cseréltek, mert a pasim azt mondta neki, hogy majd, ha arra jár, meglátogatja a munkahelyén. Amikor kiszállt, meg is kérdeztem, hogy mit akar a csaj munkahelyén!
Azt mondta, hogy lemeózza, a lányt, hogy igazat mondott-e a munkájával kapcsolatban, és állítólag még valami kombinált bérletet is lehet nála használni.
Hát nem tudom, én a bérletemet inkább a szoliban használom, bár az álló szoliban kapaszkodás közben a szörfön érzem magam… De erről majd máskor!
Jóéjt, naplóm!