Több mint egy éve kivették a vakbelemet, gondoltam elmesélem miként is történt. Egy borús...
5:24 Na megint egy hülyékkel teli nap! Nem tudom, hogy létezik ennyi barom az utcákon. Mindegy ezt a napot is túlélem akár csak az eddigi 10 évben mindet. Ez vénasszony bármikor jövök erre ilyenkor, ez itt áll. Nem tudom hova mehet, de csak egy módon deríthetem ki. Ma végre megállok neki. Hogy örül, végre nem kell gyalogolnia a… hova is? Majd kiderül. 6:02 A temetőbe ment, hát hova máshova? Hogy hálálkodott, hogy megálltam. Meg is értem. Elvégre ez az utolsó lehetősége, hogy az éjjeli kísértésből nyugovóra térjen. Na még egy forduló és jönnek az iskolások. 6:54 Na itt vannak már. Sok neveletlen hülyegyerek, feltolakszik a buszra, és mindig ugyanoda ülnek. Képesek az ülésen is összeveszni. Le se ülnének, ha tudnák mi folyik itt este. Zajosak, hangosak és büdösek. Még szerencse, hogy egy nap csak kétszer kell őket elviselnem. Hopp itt a következő megálló. Na szívassuk őket, kicsit. Most mindenki bemutatja a bérletét. Persze mindenkiébe belekötök, itt ma reggel senki nem fogja jól érezni magát. Engem kivéve. Ezért vezetem én ezt a járatot. Nézd még neki áll feljebb. Pedig tényleg nehéz felismerni szemüveg nélkül. Még visszadumál! Na nem baj. Fogsz te még futni a busz után! Ez a megálló is tele van. Mi lesz itt a következő ötben? Asszem annyira van még a suli. Na már megint fut a busz után, ez a gyerek. Nem fogom megvárni, de neki ez csak akkor derül ki mikor majd orra előtt, bezárom az ajtót. Két legyet egy csapásra. A Mici néni majdnem összeszarta magát mikor rácsengettem. 7:37 Ezek valamit nagyon elrontottak az Ikarus gyárban. Még, hogy kétszáz férőhely. Ha itt nincsenek négyszázan akkor senki sincs. 7:52 Most pihenek kicsit, bedobom a hubit a Karesszal. Jani! Szólj a takarítóknak, hogy vakarják le az ajtóra tapadt utasokat. 8:14 Méghogy iszik vagy vezet! Ezek a rendőrök valamit nagyon elcsesztek. Na délig nyugi lesz, habár…sose lehet tudni. Miért integet ez a szemét? és, akkor megyek ki a buszsávból amikor akarok! Csak ti nem mehettek be oda! Hát a szemtelen kurva anyjukat. Mit hisznek magukról ezek? 11:43 Na végre, jön a kedvenc időszakom, délután négyig nincs megállás. Na jó sokan vannak a megállóban. A busz meg szinte üres. és mi lenne ha… csak egy gombnyomás. Most már nem kell megállnom, a 8-as itt nem áll meg. Mit integettek? Vegyetek szemüveget. Ha már a 6-ost és a 8-ast is keveritek, az már igazán nem az én bajom… 13:02 úristen már megint tele vagyok. Persze lassan vége a tanításnak. és jeleznek, én jó akarok lenni, és nem állok meg, erre jeleznek. Hát ezeknek segítsek én? De legalább sokan leszállnak. Ja hogy a többiek leférjenek. Ideje tovább menni. Halló! Szólnátok a Mentőknek, egy asszony rosszul lett! Nem tudom szerintem a csengő hangjától. Várj! Valamit pofázik az utas! Igen, mit parancsol? Hogy odazártam a bácsi lábát? Hát miért nem vigyáz jobban? Maga se gondolja, hogy útközben, kinyitom! Hogy álljak meg? Hja kérem a menetidőt tartani kell… 15:49 Lassan vége, komolyan mondom ezek az utasok semmit nem tudnak értékelni. Na végállomás megint. Hogy mit keres itt a nyolcas? Az már nem az én gondom. Rúgjátok ki a diszpécsert ő irányított ide. 19:56 Esti műszak. Veszélyes főleg így pénteken. Ezért van nálam ez a lakat. 10 után megint bezárom magam. 21:34 Na megjött az első páros. Igen kolléga a bérletet. Tudja mit? Magától ezt is elfogadom. Nem, nem azért mert együtt lőttük a ruszkikat donnál. Ejnye! Az az ülés mosva lett. Egyszer valamikor. 22:45 Még egy óra. úr Isten milyen alakok vannak itt. Mint ha a Star trek egyik űrhajóját vezetném. Habár az inkább ET-re hasonlít, így fekve. Phujj! Hányszor mondtam, hogy az éjjeli járatokra nem kell ablak. A takarítóknak is könnyebb lenne. Hopp, újabb megálló! Mi van néni, ezt komolyan tetszik gondolni? ( mit keres ez ilyenkor kint???). én oda nem ülnék le …bár ön tudja. úgy láttam az előző élőformából, hogy volt annak mindene. Igazi szafari. Blaha Lujza tér következik. Hogy ott lakik-e? Nem tudom, de tök mindegy ez csak jött, igazán nem tudom merre vagyunk. Hogy nem nyílik a fülke ajtó? Akkor jó. Pontosan ez volt a szándékom. (Mikor jönnek már az iskolások….!) 23:20 Utolsó megállók. Hát hiányozna, ha nem ezt csinálnám. Segíteni a sok emberen, egész nap lesni kívánságaikat. Minőségi szolgáltatást nyújtunk. Jani! Mosd má’ ki azt összhányt üléseket, holnap megint ezzel a szarral leszek egész nap! Hogy nincs már tisztítószer? Akkor legalább dörzsöld a huzatba. Köszi! Na viszlát, hétfőn! írta: Tajthy ákos
Augusztus 16. Ma megismerkedtem Gyulával. Gyönyörű, vibráló zöld szeme van. Azt mondta programozó. Az jó. én imádom a programokat. Egyik buliból a másikba. Bárcsak összejönnénk! Augusztus 21. összejöttünk. Nagyon romantikus volt. Napfény, vízesés, szomját oltó szarvas, s mindez az egérpadon volt, amire feküdtünk. Közben a derekamat egy kicsit nyomta a monitor, de amikor a Gyula megmondta, hogy 14 colos, akkor arra gondoltam, hogy inkább kivárom a végét. Szegény Gyulám eléggé suta. Mikor kérdeztem, hogy mit keres olyan sokáig, azt mondta, hogy az inputot. Mikor megtalálta, hogy legközelebb könnyebben menjen, alkoholos filccel a hasamra írta: "click here". Remélem, hogy nem valami disznóság. Szeptember 2. Imádom Gyulát! Különösen azt szeretem benne, hogy pislogás nélkül képes végignézni egy egész Híradót. Azt mondta, hogy ha igazán szeretem, akkor levágatom a hajamat. Levágattam. Most már szerelmünk legszebb pillanataiban is látja a fülem alatt a monitort. Sajnos ezekben a pillanatokban a Gyula rendszerint lefagy. Engem idegesít. Október 14. Ma összeházasodtunk. Eljött a Gyula összes barátja, mind programozó. Ennyi szemüveget csak az OFOTéRT kirakatában láttam. Kicsit kínos volt, hogy amikor alá kellett volna írni az anyakönyvet Gyuláról kiderült, hogy nem tud kézzel írni. Még szerencse, hogy a szomszéd szobában volt egy billentyűzet, hamar odakanyarította: Zsül. így szokta aláírni az emiljeit. A nászéjszakáról a Gyula később úgy nyilatkozott, hogy ez volt az életének a legmámorosabb éjszakája. Ugyanis végre sikerült interneten keresztül végre bejutnia a Columbia egyetem egyik titkos könyvtárába. Október 16. A mézesheteket Amerika fölött töltöttük. Gyula nagyon kedves. Minden nap megmutatja egyenes adásban a műholdképen, hogy milyen az idő Amerikában. Tudtad, hogy most Visconsinban 13 celsius fok van? Hát nem tudtam. Nagyon izgalmasak a mézeshetek. November 4. Unatkozom. Vettem egy papagájt. Van kivel beszélgetnem. November 11. Ma megpróbáltam felhívni Gyula figyelmét rám! Vettem egy nagy levegőt és fekete csipke bugyiban egy vízilóbőr korbáccsal a kezemben a képernyő elé álltam. Láttam, hogy észrevett, mert pislogott egyet. Elmosolyodott és még meg is simogatott: - Na jól van – mondta - megmutatom neked a szado-mazó kislányok piknikje című honlapot! December 2. Ma váratlanul áramszünet volt. Hurrá!! Gyula kedvesen simogatott gyertyafény mellett. Piciket harapott a fülembe és halkan suttogta: - Kérhetek tőled valami szokatlant? Boldogan bólintottam, és négy és fél órán keresztül tekertem neki a dinamót. December 13. Már beszélnem sem kell. A papagáj állandóan csacsog, Gyula meg rendületlenül felel neki: - Igen, szívem! Január 4. Kezd elegem lenni Gyulából. Egy utolsó kísérletet teszek. Egy óriás plakáton láttam, hogy egy nő hátára tetőcserepek vannak festve. Vásároltam egy csomó festéket és egy fél nap alatt egy komplett billentyűzetet festettem magamra. Gondosan ráírtam mindent. Kontrol, tab, alt, delete, sift stb. Gyula mosolygott. A control alt dellel törölte a programot és visszaült a saját gépéhez. Betelt nálam a Wincseszter. Ez vért kíván. Betelt nálam a pohár! Január 5. éva barátnőm - a férje szintén kompjuter idióta - kioktatott. Rettenetes gyilkosságra készülök. Beállítottam hajnali fél négyre a vekkert, csendben bekapcsolom Gyula számítógépét majd gondosan begépelem: "format C". Ha-ha, ha-ha. Ezzel az a hülye masina majd mindent elfelejt. Január 6. Fél négykor keltem, de Gyula természetesen ott ült a gép előtt. Az ágyamba dugtam a papagájt, felöltöztem és elhagytam Gyulát. 2012. augusztus 4. 12 éve nem láttam Gyulát. Azóta Istvánnal élek. ő nem programozó. Rendszergazda. Szükségem van tehát a fekete csipke bugyira és a víziló korbácsra. Elhozom őket Gyulától. Szerencsére a zárat nem cserélte le, s már az előszobából hallottam, hogy a papagáj szüntelenül fecseg, Gyula pedig mondja neki: - Igen, szívem.
Szőke nő naplója 16. Úgy döntöttem a múlt héten, hogy nem várok tovább, mert válogatós vagyok,...
Szőke nő naplója 17. Túlélőtúra, szőr vájverek. Ez kellett nekem! Sajna nem találkozhattam...