Szőke nő naplója 7.
Eltelt a Farsangi időszak és én nem is írtam, Neked, kedves naplóm!
Az elmúlt évek tapasztalata alapján változtatnom kellett a farsangi szokásaimon, mert minden évben „barna, okos nő” volt a jelmezem, de a barátaim mindig felismertek!
Az idén ezért tárgynak öltöztem be!
A hajamat tele raktam a karácsonyfáról leszedett csillagokkal, és egy hajókötélen húztam magam után egy anyacsavart, meg egy apacsavart.
Így én voltam a Csillagfejű-csavarhúzó!
Nagy sikerem volt vele! Főleg azért mert már nem firtatták, hogy kiléptem a szerepemből, és hogy más akarok lenni, mint, ami vagyok!
Aztán elmentem egy országos fesztiválra!
Szerintem nemcsak országos volt, mert tele volt a terem Amerikából hozzánk disszidált cowboyokkal, és indiánokkal. Illetve indián csak egy volt, de egy jó nagy tonna-hokkal vagy mivel rohangált a teremben, aztán kikísérték az ápolók!
A teremben zene- és tánckarok váltották egymást. Nem értem miért zene-karoknak és tánc-karoknak hívják őket, amikor nem is fogyatékosak! Lábuk is van, én láttam a saját két égszínkékre sminkelt szememmel!
Tehát: felléptek a színpadra, vagy leléptek a parkettre a kezeslábas, elől gombolós zenészek és táncosok. Na, ez így már olyan, mintha egy riporter kerestetik, lennék!
Voltak a teremben nézőközönségek, meg még lólábú sógorok is.
A sarokba beköltözött egy kalap és csizmaárus bolt is, gondolom azért, ha valaki széjjeltáncolja a ruháját, vehessen másikat magának!
Szerintem a teremben padlófűtés volt, mert sütötte rendesen a táncosok talpát. Ezért olyan gyorsan kapkodták a csizmájukat, hogy a zenekarok alig bírtak olyan ütemben zenélni, hogy utolérjék őket!
Volt egy kötelező tánc is, amit mindenkinek tudni kellett. Gondolom, addig be sem mehettek a terembe, míg az ajtónállóknak el nem táncolták. Amúgy az ajtónál a Republic elődei álltak. Ezt onnan tudom, hogy 66-os útjelzéses poló volt rajtuk. Nem voltak valami szép fiuk, de ezt vállalták is, mert a 66-os szám felett még az is szerepelt, hogy „RUT”.
A csapatok egyenruhában voltak. Azt hittem, ez azt jelenti, hogy egyen ruha, egyen nem. Ezért mikor én beálltam két ruhás közé, gyorsan levetkőztem. (a fotósok nagy örömére)
Sajnos egy kis balhé is kerekedett a bulin. 2 kétes kinézetű tehenészfiú először szó, majd pisztolypárbajba keveredett – talán egy tehenészlány miatt – majd az egyik lelőtte a másikat. (vagy a másik az egyiket? Már nem emlékszem…)
Aztán az egyik, (vagy a másik??) vezeklésképpen fejbe lőtte magát! De nem halt meg. Rosszul célzott, és csak lábfejen lőtte magát! Még a zoknija is kilyukadt! Gondoltam majd stoppol hazáig, de aztán szerencséjére a haverjai hazavitték.
A büfében volt amerikai hot-dog, francia mustárral, magyar kifliben, és volt cseh sör, amitől tele lett a pohár, de úgy, hogy már a habja sem fért bele. Másnap gondolom, sokan csehül érezték magukat.
Azt hiszem az ilyen nemzetközi fesztivált, hívják kooperálásnak!