Manapság úgyan kihalnak bizonyos állatok, ám ugyanakkor a tudósok egyre több olyan állatot fedeznek, fel amirõl eddig nem tudtunk - vagy nem ismertük õket eléggé. Ilyen a puna is. A puna apró, szõrös kis állat. Mivel igen elterjedt, vadászok ezrei leselkednek rá!

1. A tárgyban említett vad, a puna minden veszélyessége mellett kedves és becses állatka. Megkülönböztetünk vadász által hajszolt házipunát, és a bárki által szabadon vadászható vadpunát!
2. Mindkét puna forró égöv alatt, dombos, szakadékos helyen él. Fiatal korában egy kis forrás tövében lapul, és egyáltalán nem aktív. Késõbb azonban bozót nõ körülötte, ami jelzi aktivizálódását és vadászatra éretté válását!! A puna kifejlõdési ideje 14-18 év. Vadászni csak ezután szabad rá, amit azonban akkor már el is vár!
3. Az érett puna az elhanyagolást nehezen tûri, ilyenkor gyakran megvadul, az elsõ vadász elé odaveti magát, ami a házipuna esetén a tulajdonosra vadászberkekben rossz fényt vet!
4. Szõrméje különbözõ színû lehet : világos vagy sötét, szõke, barna, fekete, esetleg vörös, ritkább vagy sûrûbb. Sõt egyes példányok különbözõ módon nyírják is! Általában a fekete puna a legvérmesebb!
5. Az idõs vadak prémje hullik, esztétikai és egyben vadászati értékük erõsen csökken, ezért nemegyszer õk maguk próbálják kétségbeesetten fegyver elé vetni magukat. VIGYÁZAT! A magát önként fegyverünk elé vetõ punát, különösen saját házipunánkat mindig lõjük meg, mert könnyen bosszúállóvá válhat!
6. A kifejlett, ápolt punának sajátságos, a legtöbb vadász által kedvelt illata van. Ha a vadász megérzi, fegyverét azonnal lövésre alkalmas állapotba hozza és haladéktalanul megkezdi a vadászatot.
7. A kifejlett punák idõnként vért köpnek, ilyenkor vadászati tilalom van rájuk !
8. A punára szegény és gazdag vadász egyforma hévvel vadászik. A szegények anyagi helyzetüknél fogva gyakran csak házipunát tartanak. Akiknek arra sem telik, azok alkalomadtán külön erre a célra berendezett punalövöldébe járnak.
9. Hozzáértõ, gyakorlott vadászok szerint a legélvezetesebb a vadpuna és a más tulajdonában lévõ házipuna szabad területen történõ becserkészése,vadászata és végül meglövése.
10. Vadászberkekben különösen sokra tartják a fiatal, de már kifejlett példány elsõ meglövését. Az ilyen vad ritkaságából, tapasztalatlanságából, valamint õrzésébõl adódó becserkészési nehézségei miatt.
11. Nagy vadászok állítása szerint nincs két egyforma puna a világon. Némelyik a hosszú becserkészést, hajtást szereti. Van amelyikre csak nagy fegyverrel érdemes menni, és van amelyik a mozgékony gyorstüzelõket szereti.
12. A szakirodalomban feljegyeztek eseteket olyan punákról, amelyiktõl hosszabb ideig megvonták a megfelelõ mennyiségû húst, azaz nem vadásztak rá. Az ilyen állatok kényszerbõl rendszerint valamilyen mûfegyverrel próbálták meglõni magukat.
13. A punavadászat ismeretlen vad esetén veszélyes lehet, ezért az óvatos vadászok gumipáncéllal védekeznek, ami azonban mértékadó szakértõi vélemény szerint csökkenti a vadászat élvezetét, viszont kifejezetten ajánlott nem teljesen egészséges, fertõzött vagy túl sok vadász által által rendszeresen lõtt vadak használata esetén.
14. A punának egy-két lövés meg se kottyan, sõt élvezettel tûri. A fegyver láttán nem menekül el, azt bevárja lefexik elõtte, nedves lesz és megnyílik. Általában különösen kedveli a nagy kaliberû lõfegyvert és a hosszan tartó vadászatot.
15. Fiatal vadászok egy vadászat alkalmával több lövést is leadnak, nem ritka egy alkalommal a három-négy lövés sem. Míg az idõsebb vadászok már egy, maximum két lövéssel is beérik.
16. Az elöregedett vadászok már annyira megbarátkoztak a punával, hogy - gyakran a megfelelõ fegyver hiányában - nem is lõnek rá, csak cirógatják, nyalogatják.