Matematikai és eseményalgebrai bizonyítási eljárások
-avagy amit mindig is tudni akartál a matematikáról, de
sohasem merted megkérdezni-
Bizonyítás példával: A szerző bizonyít n=2 -re, és kijelenti, hogy
az eljárás nyilvánvaló általános esetben is.
Bizonyítás megfélemlítéssel: "triviális".
Bizonyítás zavart tanárok által: A professzor A-t mond, B-t ír,
C-re gondol, a további képletekben D-vel számol. Az eredmény E,
holott F lenne a helyes megoldás.
Bizonyítás túlhalmozott notációval: A legjobb, ha legalább 4 abc-t
és sok egyéb jelet használunk. Itt mar nem elég egyedül a görög abc
az érdekelt hallgatok elriasztásához. Egy rövid kitérő a héber extra
jelekhez azonban elnémítja a leghangosabb kételkedőket is.
Bizonyítás kihagyással:
1) "a részleteket könnyű gyakorláskent házi feladatnak szánom
az érdekelt hallgatók részére"
2) "a másik 253 eset ebből analóg módon következik"
3) "..."
4) "Bizonyítás: nem itt"
5) "A pontos bizonyítást a gyakorlatvezető majd megmutatja."
Bizonyítás összezavarással: egy sor hosszú, összefüggéstelen, valós
és/vagy jelentőség nélküli, szintaktikusan hasonló kijelentést
használunk. Miközben a feszülten figyelő hallgató megpróbálja
tartani a fonalat, a túlhalmozott notácio párhuzamos alkalmazásával
végleg összezavarjuk.
Bizonyítás személyes üzenettel: "Az operator koordinátarendszer-
független. (W. Smith, személyes üzenet)"
Bizonyítás elérhetetlen irodalommal: A szerző egy egyszerű altételt
idézi egy elméletnek, amelynek könnyen utána lehet olvasni, mégpedig
a Szlovén Filológiai Társaság 1883 évi körlevelében. Ez a bizonyítási
mód teljesen kimerítő, és évtizedek óta előszeretettel alkalmazott
mindenfele írott dokumentumokban. (Lásd egy tetszőleges diplomamunka
vagy habitiláció irodalomjegyzéket.)
Bizonyítás rekurzív irodalommal: Az A forrásban az 5. mondat a B
forrás 3. mondatából következik, emez viszont a C forrás 6.2
alpontjának logikus következménye, amit viszont teljesen triviális
módon levezethetünk az A forrás 5. mondatából.
Bizonyítás pszeudobizonyítással: Az idézet mondathoz meg csak hasonló
sem fordul elő a megadott irodalomban.
A törlés-módszer: A bizonyítás döntő pontjait a felírásuk után
azonnal töröljük. (jobb kézzel írni, ballal törölni)
Bizonyítás metabizonyítással: Adunk egy eljárást, amivel a bizonyítási
út létrehozható. Az eljárásunk helyességét bármelyik fenti módszerrel
ellentmondást nem tűrően bebizonyítjuk.
Bizonyítás autoritással: "Ennek igaznak kell lennie. Forster is így
írta a könyvében."
Bizonyítás szerzői kritikával: "Ez semmiképpen sem lehet igaz, hiszen
Jaenich is ezt írta a könyvében."
Kapitalista eljárás: "A nyereségmaximum esete akkor áll fenn, ha
semmit sem bizonyítunk, mivel akkor fogyasztjuk a legkevesebb krétát."
A K.A.T.-eljárás: "Ki akarja tudni?"
és meg egy a végére, hátha valaki többet ért belőle, mint én. :-))
Bizonyitás a rossz problémára való redukálással: "Ahhoz, hogy
megmutassuk, hogy ez egy leképzés a szaturált ideálok halmazára,
redukáljuk a problémát a riemann-i feltevésre."