Két székely télen megy az erdőre fát vágni. A kettő két különböző irányba megy, mire az egyik a másiknak:
- Gyere komám, mert fogtam egy medvét.
Ere a másik:
- Akkor hozd ide.
Az előző:
- Igen de az istennek sem akar elengedni.

A rendőr megállítja a székely parasztbácsit.
- Hé, bátyám, mit visz azon a szekéren?
A parasztbácsi odahajol a rendőr füléhez, és belesúgja:
- Szénát.
- És miért sugdolózik?
- Hogy a lovak ne kérjenek!

Székelyek fát vágnak az erdőben.
- Te, Áron, tudod-e, mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A székely földobja a baltát, alááll, és az utolsó pillanatban ugrik el a leeső fejsze alól.
- Na látod Áron, ez a vagánykodás.
Áron másnap a fiával megy ki az erdőre, gondolja "villant" neki egyet.
- Fiam, tudod-e mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
Áron földobja a baltát, alááll, majd amikor el kellene ugrani megbotlik, és agyonüti a balta.
A fiú egyedül megy haza. Otthon az anyja:
- Apád hol van?
- Még kinn vagánykodik az erdőben.

Egyszer a riporter a nagyvárosból kimegy az öreg székelyhez riportot
készíteni! Mondja a riporter:
- Meséljen már valami izgalmasat bátyám, had dicsekedjek el a
nagyvárosban a dologgal!
Az öreg fél óra múlva beleszív a pipájába.
- Há' vót ecce egy kecske.
- Igen, aztán?
- Há eveszett.
- Aztán?
Félóra múlva beleszív a pipájába az öreg.
- Oszt meglett!

Székely a fiával fekszenek a sátorban.
- Te maszturbálsz édes fiam - kérdi a székely az éjszaka közepén.
- Bevallom édesapám, hogy én.
- Na és jutottál e valamire?
- Bevallom édesapám, hogy nem.
- Na akkor talán próbáld meg a sajátoddal!

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felírattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori. De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addigis a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszercsak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritate.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire.
-Hát, csak azon, - mondja a székely - hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van"