Az élet olyan, mint a WC-papír. Minél közelebb érsz a végéhez, annál gyorsabban fogy.
Az indián ül a tóparton és nézi, ahogy a felesége mossa a ruhákat a vízesésnél.
Egyszercsak egy nagy kő esik rá az asszonyra és agyonüti.
- A fenébe! - mondja az indián. - A vízkő már megint tönkretette a mosógépemet!
Bemegy az indián a falu elöljárójához, hogy nevet szeretne változtatni, mivel az eredeti neve túl hosszú.
- És mi a neve, amit meg szeretne változtatni?
- A nevem "Vonat, amely mindig kétszer dudál, mikor hajnalban befordul a síneken".
- Igen, ez tényleg elég hosszú. Mire szeretné változtatni?
- "Tüütűűű".
Döglenek az indiánok lovai, úgyhogy elhatározzák, hogy tanácsot kérnek a varázslótól:
- Testvéreim, Manitu üzeni, hogy legeltessétek a lovakat a feljebb a folyón!
Pár hét múlva még mindig döglenek a lovak, úgyhogy visszamennek megint tanácsért:
- Testvéreim, Manitu üzeni, hogy legeltessétek a lovakat a lejjebb a folyón!
Pár hét múlva megint felbukkannak:
- Ó bölcs öreg, megdöglött minden lovunk.
- Kár, pedig még annyi jó ötletem lett volna.
Az öreg indián a fiával eltéved a sivatagban.
- Fiam, adjál le egy lövést, hátha meghallja valaki!
- A fia lead egy lövést, de semmi válasz.
- Mennek tovább, majd néhány óra múlva az öreg újra mondja:
- Fiam nagyon fáradt vagyok már, adj le még egy lövést, hátha meghallja valaki!
- A fiú megint lő egyet, de most sincs válasz.
Tovább mennek, az öreg alig vonszolja magát, és megint megszólal:
- Fiam, nem bírom tovább, mindjárt meghalok, adj le egy utolsó lövést, hátha meghallja valaki!
Mire a fiú:
- Nem tudok többet lőni apám. Elfogyott a nyílvesszőm!
Copyright © 2000 - 2012 KecskeFészek.hu - Poénból készül. Hajszálpontosan 17683 db poén van az oldalon és ez nem vicc. Minőségét megőrzi: korlátlan ideig.